Lawrence Block sorozatai:

Matt Scudder
„A korai könyvekben Scudder egy lelkiismeret-furdalástól gyötört, kemény piás ex-zsaru, illetve engedély nélküli magánhekus. Késõbb már kijózanodik. Huszonöt évvel évvel idõsebb, mint amikor elõször írtam róla, és ugyanúgy változásokon ment keresztül, mint Ön vagy én. Emlékszünk, mit mondott Eubie Blake a 100. születésnapján? >>Ha tudtam volna, hogy ilyen sokáig fogok élni, sokkal jobban vigyáztam volna magamra.<<”

Bernie Rhodenbarr
„A Bernie Rhodenbarr-sorozat olyan könnyed, mint amilyen sötét a Scudder. Bernie egy könyvárus nappal, s betörõ éjjel. Matt-tel ellentétben, aki öregszik, Bernie mindig ugyanaz a fiatalos, laza fickó marad végig. Mint a szerzõje, gondoljunk csak bele…
A Betörõ könyveket egyáltalán nem fontos sorrendben olvasni (én úgy írtam õket, de nem volt választásom).”

Evan Tanner
„Tanner koreai sebesülésének köszönhetõen képtelen aludni. Azóta ébren van - nyelveket tanul, szemináriumi dolgozatokat ír lusta diákoknak, elveszett politikai ügyeket támogat és különbözõ frakciókat, mozgalmakat segít. Hét könyvet írtam róla a hatvanas évek végén - és egy nyolcadikat épp a millennium küszöbén.”

Chip Harrison
„Ez a sorozat egyfajta hasadt személyiséggel rendelkezik. Az elsõ két kötet egyáltalán nem krimi (noha a Signet puhafedeles kiadások borítója alapján ez nem egyértelmû). Ezek erotikus fejlõdésregények. A harmadik részben Chip hozzácsapódik Leo Haig-hez, és a könyvek innentõl már bûnügyi történetek, olyan Rex Stout-jellegûek.”

J. P. Keller
„Keller, a magányos városi bérgyilkos; az eszes, önelemezõ, és halálos fazon, nem az a fajta karakter, akit egy sorozatban el tudnék képzelni. Annyit mondhatok, hogy eredetileg nem így terveztem. Írtam egy novellát, „Hadnagyra hallgat” címmel, és arra gondoltam, ennyi elég is lesz. A Playboy kiadta, az MA Edgar-díjra jelölte, és bár mindez örömmel töltött el, továbbra sem láttam Keller jövõjét.
Aztán egy pár évvel késõbb megírtam a „Keller pszichiáternél” c. fejezetet, melynek végén hozzájutott egy kutyához. Ki vigyázna rá addig, amíg õ épp küldetést teljesít? Ezen gondolkodtam, és megírtam a „Kutyák sétáltatva, virágok öntözve” c. fejezetet. Ekkorra már rájöttem, hogy egy regényt írok, csak épp részletekben. A könyv tíz fejezetébõl kilencet különálló novellaként kiadtak, leginkább a Playboy.”

Önálló regények
„Nem vagyok teljesen elégedett ezzel a fõcímmel. Valahogy olyan pontatlan, nem? De, meg kell, hogy mondjam, túl sok egyéb lehetõség nincs is. A „nem-sorozat regények” azt mondja el róluk, hogy mik nem. Ennyi erõvel hívhatnánk oket akár „nem-science-fiction”-nak, „nem-romantikus-regények”-nek. Az Államokban az ilyesmiket többnyire „stand-alone”-oknak nevezik; a UK-ban pedig „one-off” a hivatalos megnevezés.
Hívja, ahogy akarja, a lényeg, hogy itt vannak - keletkezési-sorrendben.”

Antológiák
„Egy író karrierjében elérkezhet a pont, amikor lehetõsége nyílik antológiák összeállítására. Amikor valaki elért egy bizonyos szintû megbecsülést az olvasóközönség körében, és ez meg is mutatkozik az eladási listákon, illetve mikor elfogytak az ötletei, és nincs más dolga – hát, voila! Valahogy így születik egy antológia…
Bevallom, nem rögtön éreztem rá az ilyen kötetek ízére, de most már abba se akarom hagyni. Egy életen át tartó rajongás a novellák iránt nagyon vonzóvá teszi ezt a bizniszt, és létezik annál nagyobb öröm, amikor úgy kerül az író biográfiájába plusz egy kötet, hogy még csak nem is írt bele egy novellát sem?”

Novelláskötetek
„A rövid történetek napfogyatkozása arra az idõre tehetõ, amikor a magazinok, képtelenek lévén versenyt tartani a TV-vel és a puhafedeles könyvekkel, leálltak a publikálásukkal. A technológia a novella írókat megfosztotta munkájuktól, de úgy tûnik, mostanság kezd éledezni a mûfaj; a rövid történetek ugyanis két kategóriába kezdenek oszlani: audio, és a netes terjsztés. Audio-ként egy novella könnyen, teljesen elõadható (és hallgatható), anélkül, hogy félbeszakítanának; egy regény, hacsak nem szokatlanul rövid, igen hosszú idõráfordítást igényel, mely többnyire akkor kivitelezhetõ, ha átutazóban vagyunk az országon. Hasonlóképpen, egy novellát elolvashatsz a képernyõn keresztül, anélkül, hogy másnap már a közeli szemorvoshoz kéne bejelentkezned.
Érdekes felállás; kíváncsi vagyok, hogyan állnak majd a szerzõk a novella-íráshoz a közeljövõben. Én speciel sose álltam le vele. Van valami különleges élvezet abban, ha az embernek támad egy ötlete, gondolkodik rajta, emésztgeti, majd leül, és egy-két nap alatt megírja. A végeredmény hamar megjelenik, akárcsak a reakció. Ráadásul, a regénnyel ellentétben, ahol mindig vannak napok, mikor állóháborút vív az író, itt egyszerûbb a helyzet.”

Könyvek az írásról
„1976-ban megjelent egy írásom a Writers Digest-ben, amelybõl havonta jelentkezõ cikk lett, és témája maga az írás volt. Sose tekintettem magamra az írás tudományának nagymestereként - nincs is olyan, valójában - de rájöttem, hogy amint az írás jobb olvasóvá teszi az embert, az írás az írásról hasonló hatással volt rám, mindkét tekintetben. Valahogy így jöttek létre az alábbi könyvek. Három közülük még mindig forgalomban van, ennyi év után.
Ha van magyarázat ezen könyvek egyre növekvõ népszeruségére, szerintem az lehet, hogy nem mondtam meg senkinek, hogy mit tegyen. Egyszerûen elmeséltem, milyen nehézségekkel szembesültem az írás során, mik voltak a reakcióim, és megosztottam az olvasóval az évek során megszerzett tapasztalataimat. Noha a könyv fiktív történetek írásáról szól, a visszajelzések alapján minden kategóriából származó író hasznát veszi. (Legalábbis innen úgy tûnik. Meglehet, sokan értéktelennek tartják, õk egyszerûen nem írnak róla leveleket...)”

Block könyvesboltja
„Néha egy könyvbõl több példányom van, mint kellene (máskor meg kevés, és komoly pénzeket kell fizetnem, hogy elõkerítsem a saját könyvem. Utálom, amikor ez van…) Elég jó készletem van az itt felsoroltakból, (a kivételek fel vannak tüntetve) úgyhogy lehet nyugodtan rendelni. Mivel nem vagyok naprakész az antikváriumi árak terén, az olvasóra hagyom annak eldöntését, hogy nagylelkûnek, vagy, hm, rablásnak tartja ezeket az összegeket. Mindegyik dedikált. Igaz, nem névre szólóan, és a hangoskönyveken nincs aláírás. A listát, amint szükséges, frissítem; ha elfogyott, vagy épp érkezett valamibõl, arról itt mindenki tudomást szerezhet.”
További információk, rendelés: http://www.lawrenceblock.com/content_shopping.htm

(Megj.: a könyvcímeket szándékosan nem fordítottam le; majd, ha eljön az ideje, megteszi helyettem a leendõ kiadó. (melynek nevére már jó eséllyel lehet tippelgetni…))