|
|
|
|
|
|
|
|
Block
elõszava Az apák bûnei
magyar kiadásához
Vegyes érzések kavarognak bennem,
ahogy leülök elõszót írni
az Az apák bûneihez, az
elsõ darabjához annak a tizenöt
könyvbõl álló sorozatnak,
melyet Matthew Scudderrõl írtam.
Egyrészrõl mindig is úgy
éreztem, egy regénynek önmagáért
kell beszélnie. Különbözõ
élményt fog nyújtani mindenkinek,
aki olvassa, miért kéne a szerzõnek
alakítani vagy irányítani
ezt az élményt? Hadd mutatkozzon
be a könyv maga, az isten szerelmére!
Másrészrõl viszont –
és úgy látszik, mindig van
egy „másrészrõl viszont”
– harminc éve kezdtem el beszámolómat
Matt Scudder képzeletbeli életérõl,
és huszonnyolc éve, hogy az Az
apák bûnei elõször
megjelent. New York City, Scudder és az
én otthonom, ez idõ alatt gyökeresen
megváltozott. Mint ahogy az egész
világ. Mint ahogy vele együtt Scudder
is, csak úgy, mint önök meg én.
Ha sorban olvassák majd a regényeket,
tanúi lesznek Scudder fejlõdésének.
A detektívirodalomban a fõszereplõ
általában nemigen változik
egy sorozat folyamán. Marad ugyanolyan
meghatározhatatlan korú, maradnak
ugyanazok az attitûdjei, és az egyik
könyvben átéltek nem hagynak
rajta olyan nyomot, amely észrevehetõ
lenne a következõben. És amikor
Scudderrõl írtam, én sem
gondoltam, hogy öregedni vagy változni
fog. |
Csakhogy
aztán rájöttem, hogy a személyes
fejlõdés elkerülhetetlen. A
könyvekben olyan szintû realizmust
alkalmaztam, amely nem engedte, hogy statikus
sorozatot írjak. Így aztán
Scudder jelentõs változáson
megy keresztül, nem tervszerûen, hanem
csak ahogy egyik lábát a másik
elé téve nyomakszik át az
életen. Megint, csakúgy, mint önök
meg én.
Soha nem határoztam meg a korát,
mert nem is igen gondolkodtam rajta. Aztán
a tizenkettedik könyvben, A halott emberek
hosszú sorában, amely igencsak
foglalkozik az öregedéssel, halandósággal
és az idõ múlásával,
szükségét éreztem, hogy
eláruljam, mennyi idõs. Számolgattam-számolgattam,
és úgy döntöttem, hogy
velem egykorú. Azaz nagyjából
harminchét éves az Az apák
bûnei idején, és hatvanöt
most. |
|
A Scudder-sorozatot számtalan nyelvre lefordították,
megjelent szerte a világon, Magyarországon
pedig most mutatkozik be, aminek rendkívül
örülök. Apai dédapám,
Joseph Leopold Block Magyarországról
emigrált New York Citybe; hogy pontosan
honnét, azt nem tudom, mint ahogy nem tudok
sokat róla, mégis úgy érzem,
valami köt ehhez az országhoz. A feleségemmel
kétszer jártunk Budapesten: elõször
négy nagyon kellemes napot töltöttünk
ott, másodszor csak átutazóban,
egy szívettépõ utazás
után átszállóban Skopje
felõl. Remélem, hamarosan újra
ellátogathatunk önökhöz,
de addig is örömmel küldöm
magam helyett Matthew Scuddert. Remélem,
jó társaságnak bizonyul.
Lawrence Block,
New York City
2003. december 10.
PS:
Bár angolul van, remélem magyar
olvasóim közül is ellátogatnak
néhányan a honlapomra: www.lawrenceblock.com.
Ha ott járnak, feliratkozhatnak a hírlevélre,
ami ingyenes, de minden forintot megér.
Az e-mailcím pedig, ahol elérhetnek:
LB@lawrenceblock.com
Fordította: Pék Zoltán
Copyright
© Lawrence Block, 2004
Translation copyright © Pék Zoltán
& Agave Könyvek, 2004
vissza
|
|
|
|
|