Hogyan írjunk thrillert, szeptember 11. után

„Ez már csak így volt New York-kal - ha szeretted, jó volt ott élni, a világ összes többi helyét semmissé tette számodra.” („That was the thing about New York -- if you loved it, if it worked for you, it ruined you for anyplace else in the world.”) - Lawrence Block, Small Town

New York, a benne élõ kb. 8 millió történettel több könyvet inspirált, mint bármely más amerikai város. S ha a bûnözés kerül szóba, egyvalaki kimagaslik a tömegbõl: Lawrence Block. „New York ad erõt a munkáimhoz” - mondja a termékeny író, a Mystery Writers of America díjazottja, kinek regényei, az ex-kopóból magánnyomozóvá lett Matthew Scudder-sztorik 30 évet ölelnek fel a nyüzsgõ város életébõl, Hell's Kitchen-beli kocsmáktól egészen Chelsea meleg night clubjaiig.

„Manapság senki se ír úgy New Yorkról, ahogy Block” - mondja Tom Cushman, a Murder Ink könyvesbolt tulajdonosa. „Az õ könyveiben a város általában mellékszereplõ, ha nem maga a fõhõs.” (Ha már szereplõk, az A Walk Among the Tombstones c. Scudder-sztori filmverzióját Harrison Ford-dal a fõszerepben, a produceri székben pedig Danny DeVito-val nemsokára forgatni kezdik, míg egy másik Block-adaptáció Jeff Bridges-szel készülõben van. [A Tombstones-projekt azóta befuccsolt, de a
Bridges-féle nem, ez utóbbi lesz ugyanis a Bérgyilkos adaptációja. - R.G.] Block másik népszerû sorozata, a mûvelt betörõrõl, Bernie Rhodenbarr-ról szóló könyvek
(A betörõ, aki parókát viselt, ill. a többi) is Manhattanben játszódnak.

Akárhogy is, a város biztosan központi szerepet tölt be Block legújabb könyvében, a múlt hónapban [2003. januárjában] kiadott Small Townban, ami a szerzõ szerint „egy masszív, robosztus, több nézõpontú történet, melybe beleírtam mindent, amit New York jelent nekem”. A regény egy West Village-i ingatlanügynök, Marilyn Fairchild meggyilkolásával kezdõdik, akit takarítója, Jerry talál meg a szokásos, heti látogatásán. A gyanú John Creightonra, a sikertelen íróra terelõdik, aki a gyilkosság éjjelén vitte haza a lányt; ám eközben újabb hullák bukkannak fel ott, ahol Jerry jár. Persze egyik gyanúsított sem az igazi gyilkos - az túl egyszerû lenne. Ehelyett Block egy sor manhattanit vesz górcsõ alá, akik különbözõ módon, minõségben kapcsolódnak a gyilkosságokhoz: Creighton gyors-beszédû, energikus ügyvédje, Maury; Maury elõzõ szeretõje, a galériatulajdonos Susan, aki ismerte az áldozat Marylint; Susan pajkos ágyastársa, az ex-rendõrfõnök, a polgármesteri posztra esélyes Francis Buckram.

Létezõ (Corner Bistro) és fiktív (Stelli's, egy exkluzív boîte, mely Elaine bárjára hajaz) helyszínek vegyítésével táplálja Block a maga kis hiúságok máglyáját, részletesen (de nem terjengõsen) bemutatva, hogy van tehetsége a társadalmi szatírához is - ez elõzõ munkáiból csak ritkán derült ki. „Õ az egyik legsokoldalúbb író, akit valaha ismertem” - jellemzi a barát, és Mysterious Book Store-tulajdonos Otto Penzler. „Könnyedén eljut a komédiából a depresszív, sötét fikcióig, miközben feszültség-építésre is képes. A legtöbb író örülne, ha ezek közül legalább az egyiket tudná hozni; Larry pedig az összesben jó.”

Bizonyítékul ott a Small Town legizgalmasabb fejezete, melyben nincs se autósüldözés, se gyilkosság, csupán egy bennfentes krónika a könyvkiadásról. Ebben a kis epizódban Creighton - aki komoly áruvá vált, miután meggyanúsították egy gyilkossággal és a bulvársajtó is felkapta („Képzeljük el, ha O. J. úgy tudna írni, mint Faulkner..”) - soron következõ könyvének jogaiért folyik a verseny. Különbözõ kiadók szállnak a ringbe; az ügynöke folymatosan hívja a fejleményeket újságolva; s lépésrõl-lépésre, az ár 3.105.000 $-nál állapodik meg. A valóságban, ismeri el Block, egy könyv-aukció „a legizgalmasabb rész, amihez ez az üzlet eljuthat” (a szerkesztõi amúgy ki akarták venni ezt a fejezetet a könyvbõl, attól félve, hogy az egyszeri olvasó unalmasnak találja majd).

Tõzsgyökeres New York-i figuraként (Cushman szavaival élve), Block Buffaloban nõtt fel a '40-es években, és úgy-ahogy az Antioch College-be járt - „Az iskolát nem nekem találták ki” - mielõtt egy manhattani irodalmi ügynökségnél kezdett dolgozni. Ontotta magából a ponyva magazinoknak való történeteket, 1961-ben kiadták elsõ regényét, de az igazi siker 1976-ig váratott magára - ez volt ugyanis Az apák bûnei, a Scudder-széria elsõ kötetének éve. Nem látta elõre, milyen karriert fog bejárni a fõhõs, magányos alkoholistából boldog, józan házasemberré alakulva az évek alatt, de hát, ahogy a szerzõ mondja, „Az írás varázslat”. Megállás nélkül elõrehaladó prózája ellenére („Már az 50. oldalon jársz, mielõtt észrevennéd” - mondja Cushman) Block inkább érzésre alakítja a történetet, ahelyett, hogy elõre tervezne. Egy E. L. Doctorow-idézetet használva magyarázza ezt meg: „Regényt írni olyan, mint éjjel vezetni: csak addig látsz, amíg a fényszóró világít, de ezzel végigmehetsz az országon is.”

A Small Town mögötti kreatív munka sem volt más - egy alapvetõ különbséget leszámítva. Block, aki Greenwich Village-ben él, 2001-ben kezdte írni a könyvet a Ragdale-i mûvészi telepen, Illinoisban, ahol nyarai nagy részét töltötte. Végzett a felvezetõ részekkel, és hazatért, csakhogy, két héttel késõbb megtörténtek a szeptember 11-ei események. „Az áldozatok hosszú sorának végén volt valahol a Small Town, nem mintha amúgy nagy kedvem lett volna írni.” Bizonytalan idõre jegelte a könyvet. „Úgy éreztem, egy regény New York-ról, mindegy milyen formában, de lehetetlen volt” - emlékezett vissza Block egy friss esszéjében. „Vagy magáról szeptember 11-rõl szólt volna, ami rémes ötlet volt, vagy nem szeptember 11-rõl, ami talán még rosszabb.”

Mégis, amikor múlt júniusban visszatért a könyvhöz, új inspirációra talált: változtatott az idõn és a cselekményen, hogy egy katasztrófa utáni világot mutasson be. Noha az eredeti, bizonytalan terv szerint a történet egy bírósági dráma lett volna, Marilyn Fairchild gyilkosságának ügyében, a regény thrillerként éledt újjá, melyben egy sorozatgyilkos (akit a Daily News Carpenternek [azaz Ácsnak] hív - tipikus blocki vonás) terrorizálja a metropoliszt. „Imádta New Yorkot”, spekulál egy újságíró a Small Townban, „és a város cserbenhagyta, elvette tõle szeretteit egy szörnyû reggel leforgása alatt. Õ pedig most bosszúra készül.”

Noha Block ügyesen kezeli a szeptember 11-ei események hatását - hitelesnek maradva, hiszen a város lakói továbbra is élnek, lélegeznek, és költekeznek, csak apróbb utalások történnek a tragédiára - de a Carpenter-szálból hiányzik az igazi feszültség. (Személyiségét és motivációt hamar megismerjük, így a rá irányuló hajsza már nem lehet annyira izgalmas.) A felvezetés után pedig a könyv leginkább Susan valószínûtlen, mûfarok-bûvölõ dominává alakulására fókuszál, s átvált élénk szex-jelenetekben bõvelkedõ pornó-fantáziálgatásra. (Amikor felemlegetik Blocknak a karaktert, õ csak kuncog: „Többen is felhívtak a könyv-szakmából, hogy elkérjék a számát.”) Creightonnal való kapcsolata még abszurdabb: „Susan volt az ideális olvasója... akinek egész életében írt.” Bármiféle féltékenység nélkül bíztatja a nõt, hogy feküdjön csak le másokkal: „Ez vagy te. Ez a te mûvészeted.”

Szerencsére, Block mûvészete ennél azért tartalmasabb. A szerzõ, legjobb formájában, megteremt egy felismerhetõ világot, tele defektes hõsökkel és eszes rosszfiúkkal - mint a valóságban, épp csak jobb szövegekkel. Creighton sokmillió dolláros kéziratának leírása például saját munkáját is jellemezhetné: „A történet jó, a fõhõs nagyon is emberi... a többi karakter is élesen megrajzolt, a próza és a dialógusok megtévesztõen egyszerûek, átlátszóak, akár az üveg.” Egy napról-napra jobban tompuló könyv-kiadásban jó, ha eszünkbe juttatják, hogy a bestseller és az intelligens szó nem egymást kizáró fogalmak.

J. Y. Yeh

(a cikk eredetileg itt található)

vissza